Egy arc blogja

Sziasztok! Bő egy hónapot követően jelzem olvasóim felé, hogy még élek. :) A lánnyal végül megszakítottam a kapcsolatot, most már nagyon remélem, hogy végleg. Idő közben valahogy feltűntem a lányoknak, mivel egyre több lány ismerősöm van. Igazat megvallva nagyon sajnálom azt az egy évet, amit Zsófira szántam. Amíg vártam a "csodára" volt egy pár lehetőségem, amit elszalasztottam, mert szeret(t)em és kell(ett). Végül rászántam magam és most remélhetőleg véglegesen megszakítottam vele a kapcsolatot. Ugyan maradt nálam cucca, de megkértem hogy ne jelentkezzen ezek miatt, majd amikor úgy érzem, visszaadom neki. Visszatérve a lányokra, azt vettem észre, hogy egyre több lány felfigyel rám, kezdek neki tetszeni. Igazat megvallva fogalmam sincs mitől van ez, egy kedves ismerősöm szerint az edzésnek köszönhető. Érdekes, mert három hónap kényszer pihenőm volt, szóval nem tudtam fejlődni, max tunyulni. De üdvözlöm ezt a felállást most, mert kicsivel magabiztosabb vagyok és hátha végre kijár nekem is a jóból. Szóval most jobb a közérzetem és a kedvem is, ami már nagyon rám fért. Bízzunk benne, hogy ez így is marad vagy fokozódik. :)

Sziasztok! Kis idő elteltével jelentkezem ismét. Megvolt a félév hála Istennek, már csak 12 hét van hátra, el sem hiszem.  Lassan itt a május és mehetek érettségizni. Viszont lelkileg még mindig nem vagyok a helyzet magaslatán...úgy érzem kezd sok lenni az a sok dolog, ami a három év alatt összegyűlt bennem. 3 év...az azért nem kis idő és lassan eljön az idő, amikor ki kell adnom magamból vagy így, vagy úgy. 

1:01-től 1:30-ig tökéletesen igaz, amit most érzek. :( Sajnálom, hogy ilyen posztokkal szórom tele a blog olvasóit, de mostanában kicsit nehéz napjaim vannak. Remélem hamarosan minden megváltozik. 

Sziasztok! Kissé ingerülten fogtam most billentyűzetet, hogy ki tudjam magamból írni a dühöt és le tudjak csillapodni.  A múltkori bejegyzésben említettem, hogy Zsófi "kedves" barátja írt nekem egy "bocsánatkérő levelet", amit le is zártunk...legalábbis eddig úgy tudtam. Ma úgy fest a dolog, hogy mégsem fér a bőrében, megint írt egy levelet és nekiállt mocskolódni. Komolyan mondom most nagyon sikerült felhúznia, gondolom ez is volt neki a cél. De addig csinálja, amíg le nem megyek Veszprémbe és szét nem ütöm a fejét! Mindenesetre megért a beszélgetés annyit, hogy elküldjem Zsófinak, hogy lássa kivel akar Ő boldog lenni. Bár sokat szerintem nem fog változtatni semmin, de legalább látja kivel van együtt, ahelyett, hogy olyan valakivel is lehetne, aki tényleg törődik vele.

Sziasztok! Gondoltam ha már Szilveszter, akkor "firkantok" ide valami kis bejegyzés szerűt. Bár lényegében sok minden nem történt. Vagyis de, sajnos az egyik kutyám elvesztette egy verekedés keretében a jobb szemére a látását. A szemgolyója ugyan még megvan és mozog is, de a doki nem tudta megmenteni a látását. Ettől eltekintve már jól van, ugyanolyan eleven, mintha mi se történt volna. Képzeljétek a tegnapi nap folyamán rám írt a lány barátja. A levél lényege az volt, hogy elnézést kért, ez szép és jó, de ettől még nem fog változni a róla alkotott véleményem. Ezt meg is mondtam neki és azt is, hogy lényegében nem is tőlem, hanem Zsófitól kéne bocsánatot kérnie, amiért folyamatosan bántotta az idióta kijelentéseivel, amiért folyamatosan kiborította mielőtt odaértem volna. Hogy még véletlenül se jó kedvvel várjon. Továbbá jeleztem felé, hogy ezek után vele maradt a lány, az értetlen és egyben szomorú is. Nem tudom miért ilyen naiv...mintha elkönyvelte volna magának, hogy neki ez jár és kész. Pedig nem! Sokkal több szeretet és törődést érdemelne, de úgy fest neki ez kell. És ha ez így van, akkor ki vagyok én, hogy a boldogsága útjába álljak? Én már lezártam magamban ezt a dolgot, vagyis inkább csak kezdek beletörődni, hogy valamivel magához láncolta a srác és ez ellen semmit nem tudok tenni. A jövő év sem fog rózsásan kezdeni, ugyanis nem lesz pénzem a kondira és ez stresszel fog járni. Ugyanis az edzés stresszoldásnak is tökéletes amellett, hogy szeretem csinálni. De csak lesz valahogy, bízzunk a jobb folytatásban. BUÉK Mindenkinek!

Sziasztok! Ez a bejegyzés lényegében a tegnapi utóirata. Ugyanis azt elfelejtettem mesélni, hogy a lány közölte, hogy a szalagavatón dióhéjban elmesélte a volt osztályfőnökének (aki egyben a magyar tanárom is) a történetünket. De azt gondolom elfelejtette említeni, hogy ha nem keres meg még augusztusban, hogy hiányzom neki és hogy igazam volt a sráccal kapcsolatban, akkor a mai napig nem beszéltünk volna, ergo nem lett volna ez a "kavarás", ahogy a lány fogalmazott. Szóval van egy kis halvány fogalmam miért furcsa velem egy kicsit a magyar tanárom újabban, mert biztos azt hiszi hogy én akartam minden áron lecsapni Zsófit (most már nevezzük nevén is) a srác kezéről. Egyébként amikor megkeresett Zsófi még augusztusban, azt gondoltam evidensnek hogy ha már Ő is rájött ezekre a dolgokra, akkor már biztos nincsenek együtt. Aztán megdöbbenve vettem tudomásul, hogy mégis, vártam egy "picit", hátha az utolsókat rúgja a kapcsolat, de ezek szerint a srác valamivel magához láncolja. De most már mindegy, ha a csaj szeret szenvedni ahelyett, hogy megpróbálná olyas valakivel, aki mellett tudja hogy boldogabb lenne, akkor nem állok a boldogság útjába. Na, csak ennyit akartam! Ahogy Simon köszönne el: Csókolomsztok!

 Sziasztok! Eltelt egy kis idő az utolsó bejegyzésem megírása óta, bár közel sem annyi, mint amennyi szokott. :) Lényegében semmi nem változott, max annyi, hogy a lány írt nekem e-mailt. Lényegében gratulált a szalagavatóhoz (JA! Ezúton közlöm, hogy ez a csodálatos esemény is megtörtént, bár semmi extra nem történt a bálon) és közölte, hogy meghalt a nagyanyja..Ez a tipikus sakk matt helyzet, mert nem tehetem meg hogy nem írok vissza, mert az bunkósság. Kicsit beszélgettünk, majd elköszöntünk, másnap megint rám írt, megint leveleztünk egy kicsit. Most tuti nem fog írni, mert ott lesz a barátja és akkor ugye velem tilos kommunikálni bármilyen formában...a szívem mélyén várom is hogy írjon, meg nem is. Várom, mert még mindig nagyon szeretem és nagyon hiányzik, viszont ez így nekem nagyon nem jó. Szűkségem van rá még mindig és ez az érzés nem fog egyhamar elmúlni. Álom marad az is, hogy rám írjon és az is hogy valaha összejövünk. A seb a szívemen, amit ez a "kis kaland" okozott nagyon is valódi, 1,5 év után megdobbant a szívem és semmi nem lett belőle. Visszatérve még egy picit a levelezésre: Nem értettem egyébként, hogy miért ír...talán Ő sem tud tőlem elszakadni olyan hamar. Végtére is Ő mondta nekem, hogy velem jobban érzi magát, mint vele...bár ezt a logikát követve nem tudom felfogni miért tartunk most itt. Egyébként pont akkor írt, amikor eljutottam arra a szintre, hogy volt pár olyan óra, amikor nem gondoltam rá és valamivel jobb kedvem volt, de most kezdődik majdnem minden elölről. Elég nyálasra, csöpögősre, meg önsajnálósra sikerült ez a bejegyzés, de próbálom kicsit korrigálni egy kicsivel másabb témával. Múlt szombaton volt fekve nyomó és szkander verseny a teremben, ahova járok. Én még csak segítő voltam, de nagyon élveztem a dolgot. A végén Nick Árpád tartott bemutatót, elmondása szerint ezzel a produkcióval búcsúzott az aktív szerepléstől és már csak edző lesz. Mindenesetre én nagyon örültem neki és megtisztelőnek tartom, hogy én még láthattam őt telefonkönyvet széttépni, meg vasrudat foggal elhajlítani. És az sem utolsó, hogy ez a verseny kicsit felspanolt, hogy keményebben edzek, hogy jövőre el tudjak érni valamilyen eredményt. Elég hosszadalmasra sikeredett ez a bejegyzés, de legalább a vége felé volt egy kis pozitív is. Remélem a következő bejegyzésben több jó dolog lesz és haladok szépen előre. 

Sziasztok! Még van egy kis időm indulásig (éjszakai meló), gondoltam írok egy kicsit, hogy az előző poszthoz képest mennyit változott a lelkiállapotom. Hát jelentem semmit, sőt! Egyre rosszabb lesz, összeszorul a szívem, amikor a lányra gondolok és nem tudom épp ésszel felfogni, hogy miért nekem kellett mennem, amikor Ő keresett fel, hogy hiányzom neki, mellettem jobban érezte magát, mint a barátja mellett (Ő mondta) és hiányoltam neki. Nem értem, hogy ennek ellenére miért maradt a sráccal, ahelyett, hogy adott volna nekünk egy esélyt. Lehet, hogy később rá fog jönni, hogy ez hiba volt, de az én lelkemet meg addig feleszi a kín...Jó, most mondhatnátok, hogy én döntöttem úgy, hogy megszakítom a kapcsolatot, de ennek így nem volt sok értelme...Nem tudom mennyi idő, mire kiheverem (talán soha), de ez a kis baleset egy jókora sebet ejtett a szívemen, az egyszer biztos. Írnám, hogy bízzunk a jobb folytatásban, de most valahogy nem tudok optimistán gondolkodni...

Sziasztok! Ismét itt vagyok, szokásos havi beszámolómmal (nem direkt csinálom, valahogy mindig ilyen időközönként jut eszembe, hogy megosszam gondolataimat). Sajnos a korábbi bejegyzésekben említett lánnyal arra jutottam, hogy megszakítottam a kapcsolatot. Ugyanis így sok értelme nem volt az egésznek. Igazából beismerem, hogy sok volt belőlem a végére, de ezt csak azzal tudom magyarázni, hogy egyre jobban bántott hogy szeretem és nem tudok a helyzeten változtatni. Hogy nem tudom elnyerni végérvényesen a szívét. Mondjuk ehhez két ember kell és Ő nem sok mindent tett ennek érdekében, holott beismerte korábban, hogy velem jobban érzi magát, mint a barátjával. Hát mindegy, sajnos így alakult. Idővel kiheverem és talán lesz más, mondjuk a szívem mélyén még reménykedem, hogy a közeljövőben megjön az esze és ad nekünk egy esélyt. De erre igen kicsi esélyt látok. Na mindegy, most kicsit másabb vizekre evezek. Megvolt a gépváltás, előbb is, mint terveztem. De nem azt vettem, amit kinéztem, hanem egy ITX gépet vettem végül, ami lényegében egy mini PC. Annyi a hátránya, hogy integrált a processzora, de erősebb, mint amit az előző bejegyzésben mutattam és olcsóbb is volt. :) Két hét múlva szalagavató, lassan itt a szilveszter is, kb ennyi pozitívumot tudok most felmutatni. De bízzunk a jobb folytatásban!

Sziasztok! Igen, végre eszembe jutott, hogy ide is kéne figyelnem egy kicsit és a kedves olvasó tábort boldogítani egy pár sorral. Eltelt az iskolából lassan 1,5 hónap, de nem hittem volna, hogy ilyen hamar el fog telni. Még nem annyira kemény a suli, de nem bízom el magam. A kondival változatlanul haladok, kóstolgatom a nagyobb súlyokat. :) Most éppen tömegnövelésen vagyok, változatlanul nem szedek bogyókat. Néha megiszok 1-1 fehérje turmixot s ennyi. Kapom hála Istennek az instrukciókat mivel lehet hatékonyan ilyen-olyan izomcsoportot fejleszteni. Szépen lassan kialakul. :) Ami a lányokat illeti, említettem 1-2 bejegyzéssel ezelőtt (vagy csak tán akartam? nem tudom), hogy megkeresett az a lány, akivel szerettem volna járni és hát egy "szerelmi háromszögbe" estem bele. Zajlik az élet ekörül, de remélem, hogy lassan vége lesz már, mert nem leányregénybe illő a helyzet. Gondolkodom, hogy lecserélem a notebook-om, egy nettopra. Aki nem ismeri a nettopot, annak lényegében csak annyival tudnám jellemezni, hogy egy notebook asztali PC köntösben. Lényegében ugyanazok az alkatrészek vannak benne, csak nincsenek beleépítve a perifériák (monitor, billentyűzet, ilyesmi). Én ezt néztem ki magamnak? Hát nem aranyos? :P 

http://www.asrock.com/nettop/overview.asp?Model=ION%203D%20Series

És ezt majd (remélem a közeljövőben) rá szeretném kötni egy szép nagy LCD TV-re és kész a házimozi ! :) Hirtelen ennyit tudtam elmesélni kis életem történéseiből. Amint tudok összeszedni egy csokorra valót, jelentkezem! :)

U.i.: Sajnos a finnek kikaptak a svédektől, így kis hazánk ismét lecsúszik az EB-ben való szerepléstől. De ettől függetlenül büszke vagyok a fiúkra, mert ez egy szeretni való válogatott! 

Sziasztok!

Bő egy hónapja nem írtam ide és hát akárhogy is nézem azt a naptárat már vége is a nyárnak. :( Az igazat megvallva elég vegyesek az érzéseim, volt jó idő, tudtam dolgozni is, viszont sajnos nem tudtam elmenni nyaralni ebből kifolyólag. Azaz el tudtam volna...júliusban, de én nem akkor akartam, hanem augusztusban. Ami a munkát illeti, dolgoztam itt is-ott is, de a legnagyobb durranás a Sziget volt, számomra az építési része különösen...a bontás valahogy nem volt a szívem csücske. Aznap sikerült is összeszednem egy napszúrást. Utána 1 hétig itthon voltam betegen...szóval a szünet utolsó teljes hete eléggé beteges lett. :P :) A kondival egész jól haladok, már kezd látszani is, hogy kínzom a testem alkalmanként két órán keresztül... :P Holnap ismét elkezdődik az iskola, szerencsére már csak 1 évem van, de van egy olyan sejtésem, hogy ebben az évben vért fogok izzadni... :S De erős vagyok, megcsinálom! :P :D A sorstársaknak ajánlom Kárpátiától a Csak egy nap az élet c. számot. :)

Sziasztok!

Hát jó régen írtam ide, pontosabban egy hónapja. Azt hittem nincs annyi, na mindegy. :P Itt a nyár, sok értelmes dolog még nem történt, leszámítva, hogy itthon időnként áll a bál, mert van 1-2 ember, aki nem csípi egymást. De hagyjuk is ezt a témát. :) A kondit nem hagytam abba, sőt..már lassan akkor vagyok feszült, ha nem tudok menni. :P Rászoktam az esti TV-zésre...nem kell megijedni, nem valóság show-kat, meg hasonló tudatromboló hulladékot, hanem humorral fűszerezett sorozatokat. :P Bár kicsit visszatérek az itthoni dologhoz, melyhez fűződik egy másik téma. Fontolgatom, hogy ha leteszem az érettségit, akkor külföldön próbálom folytatni utam egyengetését. Nézelődtem hogy mi más ott, mint itt. Jó, lényegében minden, de hogy szűkítsem a kört, példaként az autót tudom említeni. Egy 99-es évjáratú hármas BMW 2000cc3-s motorral mindössze 500 font, ami átszámítva 151000Ft. Itthon egy hasonló 500 ezer forint. Bár az kicsit érdekes, hogy egy Subaruhoz olcsóbban hozzá tudsz jutni, mint némelyik Suzukihoz. És ha minden igaz, egy átlag angol dolgozó keresete 1000 font. Mondjuk azt nem tudom, hogy a rezsi mennyibe fáj Angliában, de szerintem max fél éven belül össze lehet szedni a pénzt egy normálisabb autóra. Bár a fentebb említett BMW-nek sem volt semmi baja. Lényegében ennyi történt velem az elmúlt egy hónapban, amint lesz valami érdekesség, nem habozok, jelentkezem. :) 

Sziasztok! Kis szünetet követően ismét jelentkezem. A lánnyal semmi változás, mégis felőröl lelkileg ez a téma. Azaz mégis van egy kis változás, nekem olyan sejtésem van, hogy úgy táncol, ahogy a srác fütyül, holott már nem egyszer megbántotta az a fasz, hogy sírt. És még ennek ellenére is vele van, sőt, még le is akar menni hozzá Veszprémbe egész nyárra. Komolyan nem értek egy-két dolgot, de lehet, hogy nem is baj. Csak egyrészt az a bántó, hogy nincs velem, másrészt az, hogy tudom, hogy a srác kihasználja és nem tudok ez ellen mit tenni. A lánynak még ott a rózsaszín felhő, nem vesz még észre bizonyos dolgokat. De lehet, hogy nem is kéne foglalkoznom a témával és elengedni a lányt... Hagyjuk is a témát, mert ez a téma nem újdonság számotokra. Sajnos azt vettem észre, hogy az elmúlt 2 hétben nem nagyon kerestek a barátaim, hogy menjek sörözni, vagy focizni, vagy bárhova, kezdem úgy érezni, hogy kiesek a körből és jelenleg úgy érzem, hogy nem nagyon tudok ez ellen mit tenni. És -gondolom ennek hatására- kezdem magam egyedül érezni. Remélem változik rövid időn belül ez a helyzet, és jönne valami pozitívum is. Mondjuk egy ici-pici pozitívummal tudok szolgálni, elkezdtem kondizni. De ez nem most lesz pozitívum, hanem picit később. Köszi annak, aki végigolvasta a posztom, bízzunk a jobb folytatásban.

Sziasztok! Ismét jelentkezem, de elég vegyes felvágott lesz ez a kis bejegyzés. Nem is tudom melyik részét fedjem fel az érmének először, talán kezdem a jóval. Elkezdtem az edzést, érzem, hogy szépen fokozatosan haladok előre. A megvett súlyzókkal egyre több az edzési idő. Ha így haladok, szerintem olyan nyár közepére mehetek konditerembe, mert ezeket "kinövöm". :P Megkezdődött a nyár (legalábbis nekem, én úgy döntöttem, hogy az utolsó három nap nem megyek be... :P), meg is van az első hétköznapi melóm. Remélem tudok menni hetente legalább 3-4 napot és akkor jóság van. :) Ma ismerősömet is bevittem a szövetkezetbe, ahol vagyok, egy délelőttöt és egy fél délutánt elmászkáltunk. Nekem tetszett a dolog, legalább kicsit többet voltunk együtt, mostanában erre csak hétvégén volt esély. És most sajnos át kell fordítanom azt a bizonyos érmét és jöjjön a rosszabbik oldal. Aki kicsit figyelmesen olvassa a blogom, tudni fogja megint milyen gonddal küszködöm...igen...nő gondokkal... :S Nem tudom megérteni miért nem lehet adni egy esélyt... mindegyik csaj mondja, hogy "jaj, de aranyos vagy" meg "jajj, de figyelmes vagy", de mindig jön ezek után a de... És mindegyik ezt játssza be, már olyannak érzem ezeket a próbálkozásokat, mintha meg lenne írva egy forgatókönyv és a női szereplőket csak cserélik és cserélik, mert egyszerűen nem felel meg ennél a bizonyos jelenetnél és így nem mehet tovább a forgatás. Egyszerűen nem értem mi lehet velem a probléma... És valahogy úgy érzem, hogy minél többet agyalok ezen, annál mélyebben leszek a veremben és egyre kevesebb lesz az esély kimászni belőle. Nem vagyok szerencsés nő téren, annyi szent... :S Remélem nem érzitek megakadt lemeznek az utóbbi pár bejegyzést és hogy a következő jóval vidámabb hangvitelű lesz.

Sziasztok! Ismét itt vagyok kb két hetes kihagyás után. Most kivételesen tudok egy kis változással dicsekedni. Nem, nem a lánnyal kapcsolatban, nála max annyi a változás, hogy lassan elkönyvelem, hogy nélküle is van élet. :) A nagy változás munka terén van, kerestem nyárra melót, mire kidobott a net egy pultfeltöltős munkát. Jelentkeztem rá, vissza is hívtak az iskolaszövetkezettől, hogy regisztráljak be hozzájuk. El is mentem, de a jelentkezési ív kitöltése közben mondta egy szimpatikus leányzó, hogy az említett munkára tapasztalt diákokat keresnek. De szerencsémre volt még alternatíva, végül amellett döntöttem, hogy a TF napok előkészületeiben segédkezem. Úgy voltam vele, hogy nyárra keresek ugyan melót, de jól jön egy kis plusz bevétel. :) Jó kis meló volt, megismerkedtem ott új arcokkal. Az egyik DJ-nek annyira tetszett a meló, hogy hívott Kismarosra egy fesztiválra segédkezni július végére. Még szép, hogy igent mondtam, meg is adtam neki a számom, bízom benne, hogy nem felejt el engem... :) Két hete vagyok ennél a szövetkezetnél, és eddig mind a két héten volt valami meló. Igaz, a legutóbbi csak 5 órás volt (de úgy hajtottak, hogy legalább annyira elfáradtam, mint a TF napokon a 10 órás melóban), de az is több, mint a semmi. :) Már csak két hét ezzel együtt és vége a sulinak, remélem több munkalehetőség lesz és tudok zsírosabb összegeket kaszálni! :) Persze ha úgy adódik, kicsit pihenek is majd. :) Ennyit mára ebből a fajtából, sziasztok! :)

Sziasztok!

Nagyon rég voltam itt, gondoltam ideje jelentkeznem. Eltelt majdnem egy hónap, de eddig sok változás nem történt az életemben. A korábban említett lánnyal semmi előrelépés, viszont úgy néz ki a helyzet, hogy a notebook-om kezdi megadni magát, így kénytelen leszek gépet cserélni. Egyébként a mai elmélkedésem késztetett arra, hogy megírjam ezt a bejegyzést, mert úgy éreztem ki kell írnom magamból. Ahogy körülnézek a nagy világban, rá kell jönnöm, hogy már semmi sem olyan, mint volt. Például 5-6 éve, amikor csak annyi volt az élet nagy problémája, hogy mikor menjünk ki focizni a pályára a haverokkal, vagy hogy ebből meg abból dolgozatot írunk másnap és készülni kell rá. Az utóbbi még most is megvan, és azt megértem, hogy ahogy nő az ember vannak kötelességei. De miért van az, hogy ahogy öregszik az ember, úgy távolodik el azoktól, akikkel előtte elválaszthatatlanok voltak? Vagy lehet, hogy ez csak nálam van így? Bízom benne, hogy nem. Sajnos az utóbbi pár év nem egészen úgy alakult, ahogy én azt elterveztem, de ha már így hozta az élet, akkor megpróbálok mindent megtenni azért, hogy a jövőben minél többet visszakapjak abból, amit elvesztettem. De sajnos maradéktalanul nem kaphatok vissza mindent, és az az űr megmarad bennem, amíg csak élek. Azért remélem nem ugortatok ki az ablakon ez alatt a pár sor alatt, amit írtam és az ezt az elköszönő kis mondatot is el tudjátok olvasni. :) Remélem a következő bejegyzésem kicsit vidámabb hangvitelű lesz.

Sziasztok! 

Nem nagyon szoktam senkinek sem az éjszakámról beszélni, de ez most olyan kemény volt, hogy muszáj megosztanom. :) Álmodtam ugyanis, hogy késve beértem az órára és az egyik osztálytársamnak számolta az ofő a késéseit. Egyszer csak megszólal egy másik gyerek: Miért nem számolja logaritmussal? Ekkor ébredtem fel, kicsit gondolkodtam és magamban így szóltam: Mi a faszom az a logaritmus? :D A másik álmomban meg tudtam, hogy meg fog szólalni az ébresztő, szóval durva, ami volt. Olyan, mintha lenne egy érzékem kifejezetten ilyesmire. :) 

Sziasztok!

Jelentkezem, de nem a szokásos helyzetjelentéssel. Vagyis ha úgy vesszük, akkor az, mert a csalódás is egy helyzet... ismét elkezdtem bízni egy lányban és ugyanúgy pofára esés lett a vége, mint mindegyiknek az elmúlt 1,5 évben. Kezdem elveszteni a hitem azzal kapcsolatban, hogy létezik egy olyan lány, aki teljes mértékben engem akar és nem csak beéri velem (ez mondjuk nagyon love story-s volt). De ezzel mondjuk kicsit ferdítettem... beérik velem, mint barát... Nem azt mondom, hogy nem fontos a barátság, csak kezd abból elegem lenni, hogy amikor úgy érzem, hogy célegyenesben vagyok és minden oké, akkor egy csapásra minden megváltozik és az ellenkezője sül el. Nem vagyok én nő terén szerencsés, annyi szent. Lehet, hogy hagyni kéne a fenébe az egészet, nem keresni kéne, hanem egyszer majd eljön... talán...egyszer... Minden esetre ma is elég kedvtelen voltam annak ellenére, hogy elég sportos nap van mögöttem. Bicikliztem, meg fociztam, az utóbbinál a könyököm kicsit bánta, amikor betonpályán nem éppen a legszabályosabb eszközökkel szerelt le egy srác. Megnéztem két bunyós filmet, szóval eltelt a nap, csak....

Sziasztok!

Rég jelentkeztem, úgy éreztem itt az ideje. :) Második hete, hogy maradt az eredeti felállás, csak a suli, én pedig úgy határoztam, hogyha így alakult, akkor megpróbálom az érettségimet picit feltornázni. Már csak azért is, mert lehet, hogy lesz egy gyenge pillanatom és azt mondom, hogy tanár szeretnék lenni, mégpedig angol, vagy történelem. De ha ezek esetleg nem jönnek össze, akkor sem keseredem el, hiszen még ott lesz a régen dédelgetett álmom, hogy rendszergazda legyek. :) Próbálok dolgozni a év végi eredményemen is, ugyanis ez is bele számít a továbbtanulásba. Szóval most van egy kis életcélom, és ezáltal egy nagy kihívás, amit igyekszem minél jobban teljesíteni. :) Egyébként mi a helyzet? Semmi érdekes, élem kis életem, szép idő van... :)

Sziasztok!

Voltam tegnap este egy szülinapi bulin, amit szíves engedelmetekkel összefoglalnék. :P Hát fordulatos volt a buli, két osztálytársnőm valami pasi ügy miatt kiborult, az egyik sikeresen le is beszélte a pénzt a kártyámról. Tanulság, hogy többet nem adom oda neki. :D Meg ugye több társaság volt ott, az egyikben két srác összeszólalkozott, amiből az lett a vége, hogy az egyik megütötte a másikat. Aztán visszajött az a srác egy kb 15 éves kislányokból álló bandával és nekiállt pattogni. Amikor el akartuk határozni egy harmadik osztálytársnőmmel, hogy megyünk, akkor a tulaj bezárta az ajtót és azt mondta, hogy se ki se be, amíg el nem mennek a bejárattól a srác meg a "bandája"... Mondom ilyen nincs baze! már fáradt voltam, aztán elmentek, mondta a tulaj, hogy akkor na most mindenki induljon haza, aztán valamelyik benyögte, hogy lehet, hogy az utcasarkon várnak minket. Én meg arra válaszoltam, hogy akkor én váltok buldózer módba, mert én mindenképp húzok a picsába hazafelé aludni. Kb ennyi történt a buliban, összességében tetszett, az elején mindenki jól érezte magát. Arra viszont rájöttem, hogy ez a hely nekem tökéletes lenne retro buli szervezéshez... :) Majd megkérdem az illetékest hogy is van ez. Dióhéjban ennyi történt tegnap este, ami átnyúlt ma hajnalra is. Ki is világosodott, amikor hazaértem. :D Az utóbbi két hét alatt két szülinapi buliban is voltam, ami persze nem baj. :) Bár így lenne mindig. 

Sziasztok! Írok ide, de nem jó kedvvel, ugyanis kirúgtak a mai nap folyamán a munkahelyről. Pedig pont ma gondolkodtam el, hogy milyen jó, hogy megismertem pár új arcot, már beszélgetek velük, úgy éreztem, hogy a szakma is egyre jobban megy. Lehet, hogy tényleg jobban ment, csak úgy fest nem eléggé. Hát mindegy, sajnos ez van... majd nézek valami mást. Minden esetre kicsit letört vagyok, nincs sok kedvem kommunikálni. A góré azt mondta, hogy nem tudom tartani a tempót, ami ott megy. Végül is igaza van, nem sietem el, mert úgy vagyok vele, hogy inkább tovább csinálom, de szart nem adok ki a kezemből. Lehet, hogy idővel gyorsabb munkával is el tudtam volna érni azt az eredményt, mint most a lassúval, de ez már nem derül ki...

Sziasztok! Kis idő elteltével jelentkezem, hogy jelezzem, még élek! :D Suli, meló, szóval lassan azt írom, hogy csak a szokásos. Szombaton viszont fergeteges bulinak nézek elébe, ugyanis egyik osztálytársnőmnek szülinapja lesz. Nem tudom, de mostanság engem vonzanak a szülinapi bulik, ami persze nem baj! :P Meló is érzésem szerint egyre jobban megy, szóval most fasza minden! :P Igaz két nap kiesett, de igyekszem visszahozni még holnap, hátha összejön legalább annyi, mint múlt héten. Hirtelenjében ennyi jutott eszembe, majd még jelentkezem. :) 

Sziasztok! Gondoltam adok magamról egy kis életjelet. Itt vagyok negyedik nap, hogy suli mellett melózom is és a héten ma éreztem először, hogy sikerült érdemben is csinálni a dolgom, nem csak vagyok és próbálok úgy csinálni, mintha nagyon tudom mit csinálok. Apropó tudás... erre muszáj kitérnem és a pályakezdők kis rózsaszín felhőjét szertefoszlatni. A szakmunkás képző két év gyakorlat alatt nem tanít meg Téged a munkára, hanem csak hogy mivel mit kell (kéne) csinálni ahhoz, hogy valami kijöjjön. Én erre most a héten jöttem rá, amikor eljutsz odáig, hogy megvan életed első munkája, amikor úgymond tényleges összegért dolgozol, kvázi akkor kezded el a szakmát tanulni. A négy nap közül ma éreztem úgy, hogy a csiszolás egy hangyafasznyit jobban megy, mint hétfőn, de még nagyon hosszú az út. És igyekszem megfelelni, mert Janinak segítek és ezáltal nekem pénz jön a házhoz. Kb ennyivel tudtam gyarapítani kis blogom. Amint lesz valami érdekesség, újra jelentkezem. :)

Sziasztok! Megvolt a hét első két napja, és meg kell, hogy mondjam fáradt vagyok. Tegnap megvolt az első melózás a suli után. El kell ismernem, meglátszik, hogy kihagytam csaknem egy évet, de remélhetőleg idővel visszanyerem régi formám és meglesz az a sikerélmény, mint anno. :) Tegnap meló után még elmentem focizni is, aminek az volt az eredménye, hogy reggel nem tudtam időben felkelni. :S :D Bízom benne, hogy ez a jövőben nem sűrűn fog előfordulni, mert az gáz lenne. Ezúttal betartom az ígéretem (holott most nem is tettem ilyet), és tényleg rövidre zárom ezt a bejegyzést. Csak gondoltam jelzem a kedves olvasó tábornak, hogy még élek... :) 

Sziasztok! Ismét jelentkezem egy kis bejegyzéssel, mellyel tulajdonképpen az előző posztban és a címben említett szombatot szeretném összefoglalni. Kezdeném talán azzal, hogy pénteken sajnos kikaptunk alaposan a holland válogatottól. De hát egy VB ezüst érmes csapat mellett még nem igazán rúghatunk labdába. Az viszont szemmel látható annak, aki figyelemmel kíséri a válogatottat, hogy sokkal szerethetőbb az Egervári csapata, mint Koeman-e. Na de térjünk vissza a szombatra. Reggel hétkor keltem, ami hétvégén nagy szó, de mivel most indul ismét világ körüli útjára a Száguldó Cirkusz, így nem akartam kihagyni. :) Az meg a másik, hogy tudtam jól, hogy délután nem leszek itthon, így ha látni akarom, akkor bizony hoznom kell ekkora áldozatot, és felkelek hajnalok hajnalán... :P Miután vége lett az időmérőnek, összekaptam magam és felpattantam a 10:40-es buszra, ugyanis egyik osztálytársnőmmel és az egyik ismerősével tiszteletünket tettük a Tuning Show-n. A tavalyit kihagytam, így gondoltam az ideire már ki kéne menni, és szerintem meg is érte. :) Kb 2-3 órába tellett, mire elmondhattam magamról, hogy körbejártam a hangárt és láttam az összes kocsit (meg a pipiket persze ;P). Miután mindenki kifáradt és látott, hallott mindent, elindultunk hazafelé. Kb 20 percet voltam itthon, már jött Lacitól a telefon, hogy vegyük meg a buliba az itókát és menjünk is a tett színhelyére. A party-nak Zita adott otthont, ugyanis elmúlt 18 éves, így már legálisan is fogyaszthatta azt az "indokolatlan mennyiséget", amit megivott az este folyamán. :P Gyors átöltözés, kis kajálás és már itthon se voltam. :) Valami töményet akartam venni, de kiderült a boltban, hogy az jelenleg drága a pénztárcámnak, így meg kellett elégednem 6 doboz folyékony kenyérrel. Mielőtt teljesen hülyének nézné Lacit és szerénységemet a kedves olvasó, nem gyalog indultunk útra, hanem Levi és Dóri vitt át minket kocsival. Ahogy megérkeztünk Zitáékhoz, kapásból négy új szempár világított rám, még nem igazán volt egymáshoz szerencsénk. Aztán szépen lassan beszállingóztak a többiek is és elkezdődhetett a buli, amit szerintem már hét eleje óta várt mindenki. Volt pár új arc a társaságban, de nagy része az alap emberekből állt. Be kell valljam, hogy a felhozatal nagyon jó volt, csinos csajok lepték el a házat. De a hab a tortán akkor is az volt, amikor elkezdtek Twister-ezni. ;P Volt minden lényegében, jó társaság, jó csajok, zene, sör, vízipipa. Egy szóval minden adott volt, hogy csináljunk egy olyan bulit, ami méltó egy 18. születésnaphoz (remélem a drága szülinaposunk is így gondolja :P). Fél 6 magasságban már fáradt voltam nagyon, így megindultam hazafelé. Zita mondta ugyan, hogy aludhatnék ott, elférek, de itt lakom egy köpésnyire. Ahogy hazaértem, átöltöztem és mentem is a tollasbálba. Miután felkeltem, akkor is éreztem milyen jó volt a buli, nem is keltem ki érdemben az ágyból negyed 5-nél hamarabb. ;D Holnap viszont nagy nap lesz, nem azért mert hétfő lesz és iskolába kell menni, hanem mert ismét ki tudom magam próbálni a szakmámban. Remélem sikerül alkotnom valamit és nem köszöni meg a góré a részvételt. :) Viszont én megköszönöm annak, aki végigolvasta a kisNAGY bejegyzésem. :) 

Sziasztok! 

Sokan mondták már, hogy ilyen jó, meg olyan jó blogot vezetni. Hogy olyan, mintha naplót írnál, akivel/amivel megosztasz bármit, ami Veled történik. Isten igazából nem tudom, hogy mennyire fog ez nekem menni, de gondoltam kipróbálom én is. :) Remélem lesz ember, aki olvassa soraimat. Mit is írhatnék magamról... szeretem a focit, a zenét, az autókat, a jó filmeket, a jó csajokat. Egy "szóval" "mondhatjuk", hogy egy tipikus srác vagyok. Apropó foci! Ma este lesz a Magyar-Holland meccs, remélem jól fogunk játszani. Holnap pedig Forma 1, Tuning Show, este pedig megyek egy kedves ismerősöm szülinapi bulijára, akit hívjunk egyszerűen csak Zitának. Egy szó, mint száz, sűrű szombat elé nézek, aminek kifejezetten örülök. :) Szerintem ez sokkal jobb, minthogy ülsz a négy fal között és nem tudod mit csinálj. Mondjuk tudnék mit csinálni, elmegyek bringázni, vagy szervezünk egy kis focizást egy jó barátomnál, akit innentől Lacinak fogunk hívni. :P :) De azért a Tuning show, meg a buli kicsit más, mint a foci, vagy a biciklizés, nem igaz? :P Remélem nem jön semmi közbe és egy oltári jó napot fogok megélni! Már rám férne, már csak azért is, mert ha minden igaz, hétfőtől suli mellett fogom űzni azt a szakmát, amiről rendelkezem szakmunkás bizonyítvánnyal, nevezetesen fényező-mázoló. Így sok időm nem lesz majd szerintem szórakozni. Ahhoz képest, hogy csak köszöntőt akartam írni, egész terjedelmes posztot sikerült írni. Ez a jövőre nézve igen jó jel lehet, de még nem bízom el magam. :P