Sziasztok!
Nagyon rég voltam itt, gondoltam ideje jelentkeznem. Eltelt majdnem egy hónap, de eddig sok változás nem történt az életemben. A korábban említett lánnyal semmi előrelépés, viszont úgy néz ki a helyzet, hogy a notebook-om kezdi megadni magát, így kénytelen leszek gépet cserélni. Egyébként a mai elmélkedésem késztetett arra, hogy megírjam ezt a bejegyzést, mert úgy éreztem ki kell írnom magamból. Ahogy körülnézek a nagy világban, rá kell jönnöm, hogy már semmi sem olyan, mint volt. Például 5-6 éve, amikor csak annyi volt az élet nagy problémája, hogy mikor menjünk ki focizni a pályára a haverokkal, vagy hogy ebből meg abból dolgozatot írunk másnap és készülni kell rá. Az utóbbi még most is megvan, és azt megértem, hogy ahogy nő az ember vannak kötelességei. De miért van az, hogy ahogy öregszik az ember, úgy távolodik el azoktól, akikkel előtte elválaszthatatlanok voltak? Vagy lehet, hogy ez csak nálam van így? Bízom benne, hogy nem. Sajnos az utóbbi pár év nem egészen úgy alakult, ahogy én azt elterveztem, de ha már így hozta az élet, akkor megpróbálok mindent megtenni azért, hogy a jövőben minél többet visszakapjak abból, amit elvesztettem. De sajnos maradéktalanul nem kaphatok vissza mindent, és az az űr megmarad bennem, amíg csak élek. Azért remélem nem ugortatok ki az ablakon ez alatt a pár sor alatt, amit írtam és az ezt az elköszönő kis mondatot is el tudjátok olvasni. :) Remélem a következő bejegyzésem kicsit vidámabb hangvitelű lesz.
