HTML

Cím nélküli bejegyzés

2011.12.16. 21:11 Ismerős Arc

 Sziasztok! Eltelt egy kis idő az utolsó bejegyzésem megírása óta, bár közel sem annyi, mint amennyi szokott. :) Lényegében semmi nem változott, max annyi, hogy a lány írt nekem e-mailt. Lényegében gratulált a szalagavatóhoz (JA! Ezúton közlöm, hogy ez a csodálatos esemény is megtörtént, bár semmi extra nem történt a bálon) és közölte, hogy meghalt a nagyanyja..Ez a tipikus sakk matt helyzet, mert nem tehetem meg hogy nem írok vissza, mert az bunkósság. Kicsit beszélgettünk, majd elköszöntünk, másnap megint rám írt, megint leveleztünk egy kicsit. Most tuti nem fog írni, mert ott lesz a barátja és akkor ugye velem tilos kommunikálni bármilyen formában...a szívem mélyén várom is hogy írjon, meg nem is. Várom, mert még mindig nagyon szeretem és nagyon hiányzik, viszont ez így nekem nagyon nem jó. Szűkségem van rá még mindig és ez az érzés nem fog egyhamar elmúlni. Álom marad az is, hogy rám írjon és az is hogy valaha összejövünk. A seb a szívemen, amit ez a "kis kaland" okozott nagyon is valódi, 1,5 év után megdobbant a szívem és semmi nem lett belőle. Visszatérve még egy picit a levelezésre: Nem értettem egyébként, hogy miért ír...talán Ő sem tud tőlem elszakadni olyan hamar. Végtére is Ő mondta nekem, hogy velem jobban érzi magát, mint vele...bár ezt a logikát követve nem tudom felfogni miért tartunk most itt. Egyébként pont akkor írt, amikor eljutottam arra a szintre, hogy volt pár olyan óra, amikor nem gondoltam rá és valamivel jobb kedvem volt, de most kezdődik majdnem minden elölről. Elég nyálasra, csöpögősre, meg önsajnálósra sikerült ez a bejegyzés, de próbálom kicsit korrigálni egy kicsivel másabb témával. Múlt szombaton volt fekve nyomó és szkander verseny a teremben, ahova járok. Én még csak segítő voltam, de nagyon élveztem a dolgot. A végén Nick Árpád tartott bemutatót, elmondása szerint ezzel a produkcióval búcsúzott az aktív szerepléstől és már csak edző lesz. Mindenesetre én nagyon örültem neki és megtisztelőnek tartom, hogy én még láthattam őt telefonkönyvet széttépni, meg vasrudat foggal elhajlítani. És az sem utolsó, hogy ez a verseny kicsit felspanolt, hogy keményebben edzek, hogy jövőre el tudjak érni valamilyen eredményt. Elég hosszadalmasra sikeredett ez a bejegyzés, de legalább a vége felé volt egy kis pozitív is. Remélem a következő bejegyzésben több jó dolog lesz és haladok szépen előre. 

Szólj hozzá!

Címkék: blog edzés arc lélek szív árpád nick ismerős

A bejegyzés trackback címe:

https://arcosblog.blog.hu/api/trackback/id/tr243469513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása